Skip to content

Mikor van külső segítségre szükséged?

szorongás

A szorongás jelenleg népbetegség, ami elfajulhat pánikbetegséggé, vagy depresszióvá, ellenben egy kis segítséggel nem kerülünk ilyen állapotba, megelőzhetjük a mélyzuhanást, észbe kapva hamarabb el tudunk kezdeni változtatni, hogy fokozatosan jobban érezzük magunkat. Ha valaki már eljutott a depresszióig, akkor sincs veszve semmi, mert megfelelő segítséggel ki lehet jutni a gödörből. Többféle segítség létezik, de tapasztalatom szerint
elindulni a legnehezebb, mert a kifelé vezető út nem könnyű, megszokjuk a gödör klímáját. Általánosságban elmondható, hogy az emberek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy mi áll a viselkedési problémáik, illetve sikertelenségük hátterébe. Azonban, amikor rádöbbennek, hirtelen minden sokkal könnyebbé válik, mert kezükben tarthatnak egy kulcsot, amivel kinyithattak olyan ajtókat is, amik létezéséről eddig nem volt tudomásuk.

kapuzárási pánik

Életközépi válság vagy kapuzárási pánik. A személyiségfejlődés során időről időre a teljes személyiségrendszer megújul és átalakul. A 40-es éveink közepe táján gyakori az életközépi válság. Ebben a korban mindenki megél valamilyen szintű krízist, amit vagy sikeresen teljesít, és emiatt növekszik a kompetenciaérzése, vagy sikertelenség esetén az alkalmatlanságérzés lép fel. Ekkorra már mindenki elért valamit, amit akart, vagy éppen nem érte el azokat, pl. szakmai sikert, párkapcsolatot, gyereket, boldogságot; és megfogalmazódik benne a kérdés, hogy: Mi van ezután? Kifutottam az időmből? Mi a helyem a világban? Értékessé tudom tenni az életem? Mit tettem már le az asztalra? Mi olyat tudok alkotni, ami fennmarad utánam? Ezek a kérdések neurotikus tünetekkel járnak, amiket fel kell valahogy dolgozniuk, ha nem akarnak szorongani, félni, hogy mi jön ezután…..

kapunyitási krízis

A kapunyitási krízis újkeletű fogalom. 17-30 év közé teszik, ami az identitáskeresés időszaka, megtanulni önálló döntéseket hozni, felelősséget vállalni és függetlennek lenni. Az oktatás nem készíti fel őket arra, hogyan küzdjenek meg a felnőtté válással. A fiatal felnőttek úgy érzik, hogy kudarcot vallottak, mert nem tudják, mihez akarnak kezdeni az életükkel. Szorongással tölti el őket az, hogy túl sok a jövővel kapcsolatos kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan faktor, úgy érzik, hogy túl sok a lehetőség és egyszerűen nem tudnak dönteni, vagy éppen úgy gondolják, hogy igazából semmi rossz nincs az életükben, de valahogy még sincs semmi igazán rendben.

kiégés - burnout

A burnout, vagy kiégés szindróma eredetileg a segítő foglalkozásúak tipikus megbetegedésének számított, ma már azonban népbetegséggé vált. Itt nemcsak a munkahelyi kiégésről van szó, hanem úgy általában az életünk minden területén ki tudunk égni… Általában akkor vesszük észre, hogy kiégtünk, amikor erőforrásaink lemerültek, és már nagyon kevés energiánk marad arra, hogy változtassunk. Ha szabadságra megyünk, az már nem elég, hogy feltöltődjünk. Ahogyan fokozatosan lemerül az akkumulátorunk, pont ilyen sebességgel, vagy esetleg kicsit gyorsabban tölthetjük vissza azt. Ehhez be kell ismernünk, hogy kiégtünk és azt is fel kell tudnunk kutatni, hogy miért. Pszichés energiánk visszaszerezhető, mentális egészségünk helyre állítható, és folytathatjuk életünket könnyedebben, kevésbé szorongva, jobban teljesítve.

kisebbrendűség

Kisebbrendűség érzése = csökkentértékűség. A kompetenciára való törekvés az egészséges énműködés fontos eleme. „Nagy felhajtóerő” ami minden egészséges embert hajt a magasabb szintű integráció és tökéletesség felé. Zavar akkor keletkezik, ha a kisebbrendűségi érzések olyan nyomasztóan erősek, hogy a személyiségen elhatalmasodva korlátot állítanak törekvései elé. A kisebbrendűségi komplexus leginkább két fő forrásból táplálkozik. Az egyik az elhanyagolás a másik a visszautasítás. Ennek következtében a személy oly mértékben érezheti magát értéktelennek és kisebbrendűnek, hogy ezt az érzést már nem tudja leküzdeni.
Gyakran előfordul, hogy a kisebbrendűséggel küszködő emberek sajátos stratégiákkal szokták védelmezni azt a kevéske fölényt, amely megmaradt nekik. Ezeknek a stratégiáknak az a célja, hogy legalább egy kis időre eloszlassa a személy kisebbrendűségi érzéseit, pl. mások felett próbálnak uralkodni, függővé válnak és másoktól várják dolgaik megoldását, megpróbálják elkerülni bizonyos helyzeteket úgy, hogy meg sem próbálják, vagy megpróbálnak a lehető leghasznosabbá válni mások számára, túlzottan törődnek mások szükségleteivel. Fontos megvizsgálnunk magunkban, hogy az önbecsülésünk kívülről vagy belülről táplálkozik. Ha kívülről, akkor önbecsülésünk szalmaláng életű, csak addig tart, amíg megkapjuk a pillanatnyi elismerést pl. a családunktól, a párunktól, a főnökünktől, stb.

elvárások

Az elvárásoktól való szenvedés, félelem: Az igazi szeretet alapja a feltétel nélküli elfogadás. Olykor azonban csak akkor jutunk szeretethez, ha bizonyos dolgokat teljesítünk. Ezt feltételekhez kötött elfogadásnak nevezzük. A szeretet, amelyben a mindennapjaink során részesülünk, jórészt feltételekhez kötött. A felételes szeretet mindig kényszerítő erejű, arra késztet, hogy teljesítsük, amit várnak tőlünk. Mivel a bennünket körülvevő személyek hosszú éveken át elvárásokat alkalmaztak velünk szemben, mi is elvárásokat kezdünk támasztani önmagunkkal szemben, sokszor válunk emiatt boldogtalanná.
A magasabb önismerettel rendelkező, autonómabb emberek önállóbbak, nyitottak saját érzéseik megtapasztalására, nem félnek tőlük, bíznak magukban és érzéseikben, nyitottak a világra, kihívással és személyes izgalommal teli életet élnek. Az ilyen személy nem egy bizonyos fajta személy, hanem egy működési mód, amit bárki magáévá tehet, aki úgy határoz, hogy ilyen módon akar élni.

serdülőkori krízis

A serdülőkori krízis teljesen természetes, sokat hallunk róla, mindenki átéli. Sok az üres frázis, és elcsépelté vált – lázadás, hormonok, stb… Igen, de mégis mindenki egyedi módon éli meg, nem értjük őket, és ők sem önmagukat. Többféle kimenetele lehet ennek az időszaknak. Ilyenkor sokat segíthet az egyéni tanácsadás keretében történő segítő beszélgetés a serdülőkorú gyerekkel vagy a szülővel.

továbbtanulással kapcsolatos bizonytalanságaink

Sokszor fiatalként az a legnehezebb, hogy meg szeretnénk felelni az elvárásoknak és nem is igazán tudjuk, hogy mit szeretnénk kezdeni az életünkkel. Nem látjuk még, milyen munka okozna majd örömöt vagy miben tudnánk sikereket elérni, vagy éppen amit választottunk korábban, már nem érezzük magunkénak. Sok-sok bizonytalanság közepette szorongunk, és nem tudjuk, kitől kérhetnénk segítséget. A segítő beszélgetések során fény derül arra, hogy hol is tartunk ebben a kérdésben, mik az elakadásaink.

Bizonyos esetekben nagy segítség lehet egy kronobiológiai elemzés, ami egy olyan pszichológiai temperamentum elemzésen alapuló módszer, amivel mindenki ráláthat saját fizikai, érzelmi és mentális beállítódására, és ennek köszönhetően olyan inspirációkat kaphat, ami segít eldönteni, hogy merre van előre…

párkapcsolati krízis

Minden párkapcsolat egyedi és össze nem hasonlítható egy másik párkapcsolattal. Mégis szeretjük megérteni, hogy egyeseknek miért működik, másoknak pedig miért nem. A párkapcsolati elakadások széleskörűek, nagyon változók. Leginkább az intimitás és szexualitás terén tapasztalható konfliktus, illetve a szülői szerepekben, de nem ritka hogy az egyéni ambíciók terén, vagy a közös feladatokban való egyensúlytalanság okoz problémát.

Bizonyos esetekben egy kronobiológiai elemzés segít ránézni arra, honnan ered a párok közötti konfliktus személyiségük különböző aspektusainak összeférhetősége nézőpontjából. 

gyászfeldolgozás

Sokan nem tudjuk, vagy nem is akarjuk feldolgozni az elvesztett személy hiányát. A gyászmunka az egyik legnehezebb életfeladatunk, olyan megpróbáltatás, amire nem vagyunk felkészítve és mindannyian másképp csináljuk, vagy éppen nem csináljuk. Gyászolunk akkor is, ha a házasságunkat veszítjük el, ami sokszor hosszabb ideig is tarthat, mint amikor meghal egy szerettünk, és hátráltatja a továbblépést. A gyászban való megrekedés, vagy egy korábbi fel nem dolgozott gyász sokszor segítség nélkül nem oldódik fel, noha pont ez a gyászoló tudattalan törekvése…. Előfordul, hogy egy gyógyíthatatlan családtagunk vagy barátunk mellett állunk, és nem tudjuk, mivel segítünk, vagy mivel ártunk. A haldokló, illetve a gyászoló megbekélése sorsával akkor következik be, ha bizonyos szakaszokon végig tud haladni, és ebben a környezet őszinte, együtt érző jelenlétére, támogatására van szüksége. Elmondható, hogy minden típusú gyász esetén a váratlanság súlyosbító tényező!